RPG69 Wiki
Register
Advertisement
Robert Blackhead
Black
Faj Ember
Frakció Északi / ÉKÁ
Pozíció Ügynök / Kémmester / Fekete Herceg
Státusz Él
Kor 55+
Kaszt Feltehetőleg Wizard vagy Sorcerer

A Tavaszi Háború[]

A titokzatos Robert Blackheadről a legtöbbet az unokaöccse, Garett Blackhead által gyűjtött naplófeljegyzésekből lehet tudni. Robert egy Ezüstparti nemesi családból származott, apja a császár közeli ismerőse, oldalán esett el a Lysi csatában. A háború előtt Robert Keresztútban tanult a híres máguscéhben (később unokaöccse és Melano Gaster is itt tanult), de képzése végén (diplomájának megszerzése előtt) eltűnt.

Robert naplójában visszatérő motívum apjának kardja, amely később bátyjáé lesz. Garett Blackhead évekkel később megtalálja ezt a kardot és ez indítja el útján. Garett halála után a Fekete Herceg tulajdonába kerül, de a Mance által javasolt támadás a Fekete Torony ellen fő célja ennek visszaszerzése volt - Garett barátja, Melano Gaster meg is szerezte, majd megszökött társaival.

A napló másik visszatérő motívuma egy Rambaldi nevű, kétszáz éve halott feltaláló találmányai és próféciái, többek között gólemek és más, meg nem nevezett eszközök. Valószínűleg ezeket a terveket követve építették az első birodalmi gólemseregeket évtizedekkel a Tavaszi Háború előtt.

Robert Blackhead képzése után visszatért Ezüstpartba, hogy Rambaldi után kutasson. Be akart jutni a Kor'Krolli birodalmi könyvtár zárt szekciójába, hogy utána kutasson, majd a háború végén Sufurral ki is rabolta. Járt Üreglakban (itt ismerkedett meg Sufurral) is.

Garrett Blackhead (unokaöccse) később kiderítette, hogy Robert Blackhead lett később a Fekete Herceg.

Season III[]

Arcadiában kiderült, hogy Robert Blackhead volt végig a kardban, az unokaöccsének álcázva magát. Állítása szerint egy félresikerült kísérlet miatt került bele, amikor figyelmeztetni akarta a fiatal önmagát arra, hogy ne használja a hegyekben talált fekete anyagot biológiai fegyvernek a Déli Királyság ellen. Mielőtt befejezhette volna az üzenetet, valaki elpusztította testét, és így belekerült a kardba, ami visszajutott az időben unokaöccse haláláig, ahol a Sárga Sólyom megtalálta.

Robert Blackhead szintén megjegyezte, hogy ő és a kardja némi változásokat hozott abban az eseményekben amik beköveteztek - így várhatóan tanácsai nem lehetnek teljesen pontosak.

Season V[]

A fekete anyagot, amire figyelmeztette fiatalabb önmagát, a Sárga Sólyom és a Rambaldi-próféica követői közösen elpusztították, miután elszabadult egy ÉKÁ laborban.

Robert Blackhead pontos tartózkodási helye ismeretlen, feltehetőleg a Fekete Torony.

A naplórészletek[]

Robert Blackhead naplórészleteit unokaöccse gyűjötte össze vándorlásai során. Ezek érdekes pillantást engednek a Tavaszi háború előtti és alatti Birodalomba, valamint a fiatal Robert Blackhead útjára a hatalomhoz, hogy hogyan lett a Fekete Herceg. A naplórészletek bizonyítják, hogy találkozott Zootyval, Sufurral és Taeral Ferthel is a háború alatt.

1.

...de mindenre megoldás lehet egy Királygyík tojása. A felnőtt példány nem megfelelő, mert már túlzottan specializálódott az életenergiája, de egy tojás, esetleg egy fióka megteszi. Ha sikerülne az erejét felhasználni a varázslathoz, sikerülhetne, és uralhatnám több tucat ember elméjét is egyszerre! Sajnos délen már rég kiírtották az összeset (micsoda irónia, a királyi zászlón is az a dög van), nálunk északon meg sose volt őshonos. De néhány példány még kóborol szerteszét, leggyakrabban a Határerdőkből lehet hallani róluk. Kétszer is jártam arra, kicsi falvakban hallgatózva hírek után, de egyelőre semmi. De nem adhatom fel, tovább kell próbálkoznom. 
Apámtól ma üzenetet kaptam. Végig bátyámról gügyögött, hogy milyen nagyszerűen megy neki a mágusképző, és hogy neki akarja adni a kardot is. A szemét! Nyilván én érdemelném meg a kardot! Azt nem csak úgy továbbadjuk az elsőszülöttnek, hanem annak aki kiérdemli! Hogy érdemelhetné ki Jonas amikor egy másodosztálybeli ócska máguscéhbe jár? Ki jár kettőnk közül a jobb, hírnevesebb helyre? ÉN! Ez a kard a legerősebb varázstárgy az egész Északi Birodalomban, és nem hagyom hogy egy senki kezei között porosodjon! Nem számít. Meg fogom szerezni azt a kardot. Sőt. Lehet hogy nem is csak azt.

2.

Rambaldi jegyzetei egyre különösebbek. Különféle utalások vannak benne olyan varázslatokra és gépekre, amiknek teljes potenciálját még én sem értem teljesen.
Ráadásul az az ember nemcsak feltaláló és varázsló volt, de valószínűleg egy igazi próféta is. Egy lángész. 
Kétszáz éve halott, de néhány jegyzete igencsak... aggasztó. Olyan dolgokat írt meg előre... A kataklizmát, ami majdnem kiírtotta a törpöket. A Drowk izolációját.
És néhány jegyzete a jövőre vonatkozik - a birodalom bukásáról ír. Ez ugyan különösnek hangzik most, de már látszódnak a repedések. A császár... instabil, és különös alakokkal veszi körbe magát. Állítólag egy szellemidézőt is hívatott, Uz'gec egy papját.

Az utolsó jegyzet amit találtam (a Lysi főmágus saját könyvtárából kellett megszereznem - szerencsére az emléktörlő varázslat mestere lettem mára) különösen érdekes.
Egy új erőről van benne szó. Valakiről, aki Rambaldi gépeit és jóslatait felhasználva újjáépíti a birodalmat, és elpusztítja ellenségeit. Egy uralkodó, aki örökké él. Egy uralkodó, aki elképesztő hatalmat birtokol.




Egy uralkodó aki én leszek.

3.

Otthon, édes otthon. Rühellem ezt a házat. Apám negédesen köszönt, rá se néz a diplomámra, majd rám se bagózik egy hétig. "Fontos városi tanács" mondja ő. "Lószar" mondom én erre.
A bátyám meg a kardjával parádézik föl-alá. Elhurcolja mindenhova - múltkor még a színházba is elvitte. Esküszöm ebben a családban mindenki féleszű rajtam kívül. 
Egyébként gyanúsan sokat jár abba a színházba - fogadjunk valamelyik színésznőcske tetszik neki. Annak meg a pénze tetszik.

De az Ezüstparti könyvtár hasznos információkkal szolgált - bár álnéven volt írva, de biztos vagyok benne, hogy egy eredeti Rambaldi tervet találtam. Vagy csak ellopta valaki, és a saját nevét írta rá. 
Mindenesetre érdekes ötlet - egy hadsereg, ami sosem fárad el, sosem éhes, sosem szomjas, nem érez fájdalmat... Nem vagyok benne biztos milyen erőforrás tudná meghajtani ezeket a gólemeket, de biztos kitalált valamit rá Rambaldi. 
Csak meg kell találnom a megfelelő iratokat.

Kor'Krollban kéne körülnéznem, a Birodalmi könyvtárban. De a palotába bejutni nem lesz egyszerű. 
Kell valami ami bejuttat. Egy hihető történet. Egy hihető álca. 
De nehéz lesz átverni a császár embereit... az az ember meglehetősen paranoiás. Már csak azt kell kitalálnom, hogy használhatom ezt ki... 

4.

Kor'Kroll! A Birodalom fővárosa! Pezsgő hely, még Keresztútnál is nagyobb, Ezüstpart pedig tízszer is beleférne, csak a császár palotája nagyobb mint Keresztút piacnegyede!
Nem ámítom magam, kicsit megrészegített a hatalomhoz ilyen közel kerülni. A forgatag, a sok ember a világ minden tájáról, a sok különlegesség... Láttam egy fehér hómedvét az Északi Kontinensről, egy kitömött Királygyíkot (amikor elősör megpillantottam reménykedtem hogy él...), és több vörös anyagot csak díszítésre, mint eddig életemben összesen. 
Pedig az a cucc kincset ér, a leghatalmasabb mágiakomponensek egyike...

A Birodalmi könyvtárban is jártam, de mint kiderült, Rambaldi a tiltott írások közé tartozik. Ki kellett törölnöm a könyvtáros emlékeit amikor őrökért kezdett kiabálni.
Be kell jutnom a zárt szekcióba, azonban ez nem lesz könnyű. Most még nem vagyok rá képes, de idővel... És időm, az van.

Utána azonban érdekes dolog történt. Meginvitáltak egy "körbe". Úgy hívják magukat, a Fekete Kéz, és a Birodalom külső ügyeivel foglalkoznak. 
Nem mondhatnánk, hogy legális amit csinálnak - lopnak, csalnak, hazudnak, gyilkolnak, királyokat mozdítanak el, és politikusokat kennek meg, városokat törölnek el a föld színéről az uralkodó parancsára. 
Ez kell nekem. Ez nekem való, jó leszek benne. Holnap Messzirévbe indulok az első megbízásomra.

5.

Üreglak hű a nevéhez. Üregek. Nem tudok sehova bemenni, anélkül hogy beverném a fejem. Mocskos félszerzetek mindenhol. 
Ha én uralkodnék a Kor'Kroll birodalomban, lerohannám ezt a földet és kipucolnám egyszer és mindenkorra - az ércbányáik csak kellemes bónusz lenne.
De egyelőre úgy kell tennem, mintha szeretném őket. Persze tíz-tizenöt ügynököm is van köztük, de a gnómokat jobban kedvelem. Egy fokkal.
Van egy Sufur nevű, egy érdekes fiatal gnóm. Tehetséges mágus lehetne, de a képzése gyenge volt. Kicsit tanítgattam rendes mágiát neki (nem ezeket a lagymatag illúziókat amiket itt olyan nagyra tartanak)
és azt hiszem teljesen elképesztettem. Azóta mindenhova követ, a parancsaimat lesi. Nem mondom, hogy rosszul esik. Még hasznos is lehet akár!

Felhajtottam még egy Rambaldi jegyzetet. Ez az ember állandóan utazott és állandóan írt. Száz évig is gyűjthetném és lehet hogy akkor se lenne meg mind! 
Persze, ha van abban valami amit ebben a jegyzetben találtam... akár ezer évem is lehetne kutatni. Az alapanyagok viszont... elképesztő lenne az ár, meg az erőforrások amik kellenek. 
Csak a labor ami szükséges több ezer arany lenne. És mégis, ha működik, megfizethetlen. Nem csoda hogy eretnekként megégették Rambaldit. Mégis, amikor ezt olvasom, felmerül bennem... tényleg meghalt Rambaldi kétszáz éve?

6.

Háború. Ismét. Emlékszem, fiatalkoromban nyolc év alatt nyolcszor újultak ki a harcok Észak és Dél között, ami most történik azonban nagyobb mint az akkori apró kis határvillogások.
A háború első napján ezrek haltak meg, amikor a Birodalmi Hadsereg felégette Keresztutat. Azt hallottam, hogy a csapatok csak valami Keresztúti lovagocska miatt menekültek meg, egy bizonyos Sir Adraihne jóvoltából.
Most Lysben vagyok hogy szemmel tartsam a Déliek hadmozdulatait és aláássam előkészületeiket. A Fekete Kéz itteni kirendeltségének vezetője lettem az elmúlt évek alatt, csak úgy ismernek mint Professzor Rufus. 
A tanítványom, Sufur átvette az Üreglaki kirendeltség vezetését - még sokra viheti.

Azthiszem a háború heteken belől eldől. Valószínűleg nyerni fogunk, mégis... Hiba volt porig égetni Keresztutat. 
Még ha győzünk is, csak egy maréknyi hamu urai leszünk, és a Déliek nem fognak megelégedni kevesebbel ha valahogy felülkerekednének. 
Ha nyer a Déli Királyság, most nem fognak megállni a határnál. Tovább fognak menni, megostromolják majd Zuhatagot és Kor'Krollt is.

Az én feladatom addigis, hogy ezt megállítsam. Sok ügynököm van, de a legjobb mégis egy drow. Taeral Ferth a neve, valami kisebb ház harmadik fia. 
Meglepően készséges volt eddig, csak a mézesmadzag és a furkósbot megfelelő keverékét kellett alkalmaznom.
Persze mostmár semmi ellenállást nem tanúsít a parancsok ellen - és ha mégis megtenné, a Lysi helyőrség egy érdekes levelet fog kapni a tetteiről. És azután amiket tett...

Más: a bátyám elképesztő. Háború van és mit csinál: tornyot épít. Valami új körbe került (színészek persze) ahol a hosszú sötétre festett haj és ruhák a menő.
Egész nap a szomorú sorsról beszél, és a család minden pénzét arra költötte hogy egy hatalmas fekete tornyot építsen. 
Arra hivatkozik, hogy ezzel a Blackheadeket a másik hat mellé emeli, akiknek már van tornyuk. Fölösleges pénzpazarlás.
Apám persze semmit nem tesz. Az uralkodó kegyeit lesi és Kor'Krollban fontoskodik. 

Ja és annak a tökkelütött bátyámnak egy hasonlóan tehetségtelen nyápic fia született. Annyira girhes volt állítólag, hogy alig tudták megkülönböztetni a méhlepénytől. 

7.

Vége. A háború elveszett. A császár halott, az örököse megkoronázta magát, majd visszavonta minden erejét Kor'Krollba. 
Zooty ölte meg. Ez némi elégtételt is adhatna nekem, ha belegondolok hogy én meg tudtam lépni előle. 
Ott volt vele egy Drow, egy beszélő karddal - Taeral Ferth. Elgondolkoztató, hogy ez a kard nem állhat-e kapcsolatban apám kardjával.
Mármint a bátyámével. Apám elesett a császár oldalán, hűséges nemeseként. Pfuj. 
A nyeszlett bátyám és csipászsszemű kölyke meg a tornyában henyél azzal a karddal ami az ÉN JOGOS TULAJDONOM LENNE!



Ami sokkal fontosabb: holnap itthagyom Kor'Krollt. A város el fog esni, és vele a birodalom. 
Ha a barbár Déliek felégetik a könyvtárt, a veszteség hatalmasabb lehet mint bárki gondolná. 
Több tucat ritkaság van a birodalmi könyvtárban, és ki tudja mennyi a zárt szekcióban. 
Természetesen nem hagyhatom a véletlenre ezeket - a császár megtiltotta, hogy bármit evakuáljanak, ezért nincs választásom.
Holnap Sufurral kiraboljuk a császári könyvtárat. Aki utamba áll, meghal. Rambaldiért. A tudásért. A próféciáért.

8.

A háborúnak vége. Kor'kroll úgy égett, mint egy fáklya - gondolom ez volt a déliek válasza Keresztútra.
Még pont időben hoztuk el Rambaldi írásait Sufurral. Azt hittem nehezebb lesz, de mindenki az ostrommal volt elfoglalva.
Kicsit nehéz volt kijutni a városból utána, és féltem, hogy a Fekete Kéz üldözni fog, ezért egy hónapig is eltartott, amíg visszaértem Ezüstpartba. 
A bátyám és hat másik nemes kikiáltotta magát Ezüstpart hercegeinek. Aranyos. Szerencsére ez egy örökletes cím, amit nagyon értékeltem. Gondolom ő kevésbé, amikor elvágtam a torkát. 
A felesége annyira kedvesen könyörgött... elengedtem. Nem árthat nekem úgysem. Senki sem árthat a Fekete Hercegnek.

A bátyám persze halálában is kiszúrt velem - a családi kard, amire akkora szükségem volt, eltűnt. Mindent felforgattam utána a toronyban, de hiába. Azonban elgondolkoztam, hogy nem lehetne-e, valahogy pótolni... Egy hasonló varázskard, mint Taeral Ferth-é mondjuk...

Rambaldi írásai csapongóak. Nem tudom eldönteni hogy bolond, vagy az istenek beszélnek hozzá (ő persze az utóbbit állítja). Két istent sokszor említ - Hextor és valami obskúrus gnóm isten, Garl Glittergold. 
Minden részletnek utána kell néznem - mindent meg kell tudnom Rambaldi életéről, a helyekről amikről ír, az istenekről akiket említ...
Advertisement